A Tokióból elmenekült futónő befogadása már aligha tudja tovább rontani Varsó és Minszk kapcsolatát. Lengyelország menedéket nyújt fehérorosz ellenzékieknek, amiért a Lukasenka-rezsim a lengyel kisebbségen áll bosszút.
Világos, hogy a belarusz kormány aljas módon provokál. Az is világos, hogy az uniós tagállamoknak védeniük kell külső határukat. De az is, hogy a határok közti senkiföldjén emberek szenvednek. Megoldás nem látszik.
Európán belül új migrációs frontvonal alakul ki Belarusz és uniós szomszédjai között, és a menekülteket mindkét oldal a maga politikai céljaira használja ki – írja a Project Syndicate-en Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének alapító igazgatója, a német Külkapcsolati Tanács elemzője. Felhívja a figyelmet, hogy a vita egyre éleződik Lukasenka, illetve a lengyel, litván és lett kormány között.
A Fehéroroszországgal szomszédos EU-tagállamok azt érzik, migránshullámot szabadít rájuk Lukasenka, mert kiállt ellene az Unió.
A pontos megfogalmazás szerint "faljellegű akadályra" 125 milliárd forintot költenek.
A lengyel kormány szerint komoly határmenti incidensre készül Fehéroroszország. A menetelőket egyenruhások kísérik.
Menekültek és bevándorlók több száz fős tömegei érkeznek naponta a fehérorosz–lengyel határra, ahol pattanásig feszült a helyzet. A lengyel hatóságok szerint a fehérorosz vezetésnek éppen ez a célja.
A külügyminiszter szerint a lettek, a litvánok és a lengyelek most szembesülnek fizikailag is azzal, amivel Magyarország már 2015 óta. Fehéroroszországgal, ahonnan a migrációs nyomás ezekre az országokra nehezedik, nem foglalkozott külön.
Több lövést is leadtak fehérorosz oldalon egyenruhás katonák a migránsok irányában. Putyin és Lukasenka közben a lengyel csapatösszevonások miatt aggódnak.
Lengyelország kedden lezárta azt a határátkelőhelyet, amelyen keresztül az utóbbi napokban menekültek ezrei próbáltak meg belépni az országba Fehéroroszország felől. Az intézkedés csak átmeneti megoldás lehet: a fehérorosz oldalon több ezer migráns várakozik, s több száz menekült rekedt a két országot elválasztó senki földjén is. A hideg miatt már legalább nyolcan meghaltak.
Ezekkel most elsősorban néhány állampolgárt és nem az egész országot sújtanák.
A lengyel társadalom és politika egyetért abban, hogy a fehérorosz diktátor az orosz elnökkel közösen hozta létre a belarusz határon látott menekültválságot. A dolog megoldásában azonban már kisebb az egyetértés, és a környező falvak is egyszerre félnek és próbálnak segíteni.
A lengyel–fehérorosz határon kialakult válság óta először nyilatkozott Aljakszandr Lukasenka, aki jellemző módon a Nacionalnaja Oborona, azaz a Nemzetvédelem nevű orosz magazinban fejtegette álláspontját.
Azután döntöttek a bombázók kiküldését a belarusz légtérbe, hogy belengették az unióban a szankciókat.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
A probléma gyökeréről nem írt, Belaruszt csak a helyszín miatt hozta szóba.
A Financial Times úgy látja, hogy az Európai Uniónak közbe kell avatkoznia a belarusz–lengyel viszályban: ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie a két hatalom közé szorult, teljesen kiszolgáltatott menekülteket.
A Kreml szóvivője tagadja, hogy Oroszországnak bármi köze lenne a lengyel–belarusz határon kialakult migránsválsághoz.
